Mi a NATO?

Válasszon témát és ismerje meg a NATO-t

1. Tagországok

NATO tagok

A NATO legfontosabb szereplői maguk a tagországok.

Jelenleg 32 tag van

Rendezze ABC szerint  vagy  Rendezze dátum szerint

  • Albánia (2009)
  • Belgium (1949)
  • Bulgária (2004)
  • CSEHORSZÁG (1999)
  • Dánia (1949)
  • Egyesült Államok (1949)
  • Egyesült Királyság (1949)
  • észak-Macedónia (2020)
  • észtország (2004)
  • FINNORSZáG (2023)
  • Franciaország (1949)
  • Görögország (1952)
  • Hollandia (1949)
  • Horvátország (2009)
  • Izland (1949)
  • Kanada (1949)
  • Lengyelország (1999)
  • Lettország (2004)
  • Litvánia (2004)
  • Luxemburg (1949)
  • Magyarország (1999)
  • Montenegró (2017)
  • Németország (1955)
  • Norvégia (1949)
  • Olaszország (1949)
  • Portugália (1949)
  • Románia (2004)
  • Spanyolország (1982)
  • SVÉDORSZÁG (2024)
  • Szlovákia (2004)
  • Szlovénia (2004)
  • Törökország (1952)

NATO bővítés

A NATO-hoz csatlakozhat „bármely más európai állam, amely képes arra, hogy elősegítse a Szerződés elveinek továbbvitelét, és hozzájáruljon az észak-atlanti térség biztonságához.”

 
&nsbp;
&nsbp;
Kép egy NATO ülésről

2. Alapvető pontok

< >

2.1. Politikai és katonai szövetség

Napjainkban a biztonság a jólétünk kulcsa. A NATO célja az, hogy politikai és katonai eszközökkel őrizze meg a tagjai szabadságát és biztonságát.

POLITIKAI – a NATO előmozdítja a demokratikus értékeket, valamint a problémák megoldása, a bizalomépítés és hosszú távon a konfliktusok megelőzése céljából lehetővé teszi a tagok számára a konzultációt és az együttműködést a védelemmel és biztonsággal kapcsolatos kérdésekben.

KATONAI – a NATO elkötelezte magát a viták békés rendezése mellett. Amennyiben a diplomáciai erőfeszítések nem vezetnek eredményre, katonai erővel rendelkezik a válságkezelési műveletek felvállalására. E műveleteket a NATO alapszerződése kollektív védelemről szóló pontja – a Washingtoni Szerződés 5. cikke vagy az Egyesült Nemzetek felhatalmazása szerint teljesíti egyedül vagy más országokkal és nemzetközi szervezetekkel együttműködésben.

2.2. Kollektív védelem

A NATO elkötelezte magát azon elv mellett, hogy az egyik vagy több tagja elleni támadás az összes tag elleni támadásnak minősül. Ez a kollektív védelem elve, amelyet a Washingtoni Szerződés 5. cikke rögzít.

Eddig az 5. cikk érvényesítésére csak egy alkalommal került sor – 2001-ben az Egyesült Államokat szeptember 11-én ért terrortámadásokra adott válaszul.

2.3. A transzatlanti kapcsolat

A NATO az európai és észak-amerikai országok szövetsége. A szervezet egyedülálló kapcsolatot biztosít e két kontinens között, lehetővé teszi számukra a konzultációt és együttműködést a védelem és biztonság terén, illetve irányítja a közös nemzetközi válságkezelési műveleteket.

2.4. A 2022. évi Stratégiai koncepció

A stratégiai koncepciók határozzák meg a következő évtizedre a szervezet fő feladatait, elveit és értékeit, a kibontakozó biztonsági környezetet, valamint a szervezet stratégiai céljait. A 2022-es stratégiai koncepció megerősíti a NATO tagjainak kollektív biztonságát célzó alapvető célkitűzését, egy 360-fokos megközelítés alapján, és három alapvető feladatot határoz meg – elhárítás és védelem, krízis-megelőzés és kezelés, valamint együttműködési biztonság.

 
 

3. Tevékenységek

< >

3.1. Döntéshozatal és konzultációk

A tagországok nap mint nap, minden szinten és különféle területeken konzultálnak, illetve döntéseket hoznak biztonsági kérdésekről.

Egy „NATO döntés” mind a 32 tagország kollektív akaratának kifejezése, mivel minden döntést konszenzussal hoznak meg.

Több száz tisztségviselő, valamint polgári és katonai szakértő érkezik nap mint nap a NATO parancsnokságokra információcsere, az elgondolások megosztása és a döntések előkészítése céljából, szükség esetén a nemzeti küldöttekkel és a NATO parancsnokságok állományával együttműködésben.

3.2. Műveletek és missziók

  • Koszovó
  • A Mediterrán térség biztosítása
  • Az Afrikai Unió támogatása

A NATO aktív szerepet vállal széles körű válságkezelési műveletekben és missziókban, beleértve a polgári vészhelyzetekben szükséges műveleteket is.

A NATO válságkezelési műveleteinek lebonyolítása a Washingtoni Szerződés 5. cikke vagy az Egyesült Nemzetek felhatalmazása szerint történik.

3.3. Partnerségek

A NATO számos nem tagországgal működik együtt a politikai és biztonsági kérdések széles körében. Ezek az országok párbeszédet és gyakorlati együttműködést folytatnak a szervezettel, és sok ország hozzájárul a NATO által vezetett műveletekhez és missziókhoz. A NATO továbbá együttműködik a nemzetközi szervezetek széles hálózatával is.

A partnerországok nem rendelkeznek ugyanazon döntéshozatali hatáskörrel, mint a tagországok.

 Részletek
a NATO partnerségekről

3.4. A fenyegetésekre való reagálás eszközeinek kifejlesztése

A NATO mindig megújult és alkalmazkodott annak érdekében, hogy érvényesítse irányelveit, képességeit és struktúráit, megfelelően reagáljon a jelenlegi és jövőbeni fenyegetésekre, beleértve a tagok kollektív védelmét is.

 
 

4 Fő események

 

1989

A berlini fal leomlása

1991

A NATO partnerséget alakít ki korábbi ellenfeleivel
a Szovjetunió felbomlása után

1995

A NATO megkezdi első nagyobb válságkezelési műveletét
Bosznia-Hercegovinában

2001

Nagy horderejű terrortámadások New York-ban és Washingtonban

A NATO most először érvényesíti az 5. cikket és átfogóbb megközelítést fogad el a biztonság kérdésében

2003

A NATO vezeti a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erőt - ISAF – Afganisztánban

 LÉPÉS A NATO TÖRTÉNELEM MODULJÁHOZ

5 Működési struktúrák

Tagországok

 
Katonai Bizottság

Nemzetközi katonai állomány

 
Tekintse meg a szervezeti ábrát