Budapest, 2001. május 29.

Orbán Viktor miniszterelnök beszéde a NATO külügyminiszteri értekezletén Bevezetés Történelmi jelentőségű esemény és megtiszteltetés Magyarország számára, hogy két évvel a NATO taggá válás után a NAC-miniszteri értekezletének házigazdája lehet. A világ Budapestre, Magyarország pedig a NATO-ra figyel. Büszkék vagyunk eredményeinkre. Ezek elismerésének és egyben szimbolikusnak tartjuk, hogy az értekezletre egy új tagállamban, az egykori vasfüggöny mögött, a délszláv térség közelében kerül sor Ez világos üzenet a régió minden államának: a NATO törődik a térséggel. Szeretnénk, ha a budapesti értekezlet sikerességével vonulna be a Szövetség és Európa történelmébe. Az állam- és kormányfők június 13-i brüsszeli informális ülésének előkészítése. Témák A budapesti értekezleten megtárgyalandó kérdéseket kulcsfontosságúnak tartjuk a Szövetség jövője és az euroatlanti biztonsági struktúra további fejlődése szempontjából. Az 1999. évi washingtoni csúcsértekezlet után és a 2002. novemberi prágai csúcstalálkozó között kiváló alkalom az akkor született döntések és kezdeményezések áttekintésére. Balkán: A magyar közvélemény számára fontos a NATO figyelme, és megnyugtató az amerikai elkötelezettség fennmaradása, a Szövetség aktív balkáni jelenléte a NATO nélkül nem indulhatott volna meg a Balkán demokratizálódása. A Balkán sorsa az egész euro-atlanti térség biztonságára kihat Magyarország számára kiemelt jelentőségű a régió. A térség problémái nem kezelhetőek egymástól elkülönítve átfogó koncepciót kell kidolgozni a nemzetközi közösség figyelmére és a NATO jelenlétére hosszabb távon is szükség lesz. Közös érdekünk a stabilitás erősítése csak az értékek átvételével lehetséges segítség a demokratikus folyamatok kiteljesedéséhez és a struktúrák kiépítéséhez. A NATO-jugoszláv bizalomerősítést lépésről lépésre, a partner visszajelzései alapján szabad folytatni. Bővítés: Magyarország számára erkölcsi kötelesség és egyben jól felfogott biztonságpolitikai érdek, hogy a bővítés a tagságra felkészült és érett országok meghívásával folytatódjon. Célunk, hogy Prágában döntés szülessen a bővítés folytatásáról. Ennek érdekében a NATO-nak is időben meg kell kezdenie a felkészülését: “Ki, ha mi nem? Mikor, ha nem most?” NATO-EU viszony: A NATO-EU viszony továbbfejlesztésének a Szövetség kohéziójának és a transzatlanti kapcsolatnak az erősödését kell jelentenie. A Balkánnal kapcsolatban folytatott biztonságpolitikai együttműködés példája is bizonyítja, hogy a két szervezet helyes úton jár. Történelmi jelentőségűnek tartjuk, hogy Budapesten kerül sor az Észak-atlanti Tanács (NAC) és az EU Általános Ügyek Tanácsának (GAC) első, miniszteri szintű együttes ülésére. Rakétavédelem: Az új évezred egyik legkomolyabb, a Szövetség egészét érintő kihívásának a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik proliferációját tartjuk. A hidegháború kölcsönös sebezhetőségre épülő logikája érvényét vesztette. Az új korszak új realitásai új megoldásokat tesz szükségessé. A Szövetségnek joga és kötelessége a védekezés a NATO közös katonai képességeinek fejlesztése + a non-proliferációs rezsimek erősítésével a számtalanszor bevált “dual track approach-nak” kell érvényesülnie. A kérdésben a NATO-n belül megindult konzultáció számunkra a transzatlanti kapcsolat és az Egyesült Államoknak az euroatlanti biztonság iránt felelősségnek a megerősítését szimbolizálja. NATO-orosz viszony: A kapcsolatépítésben jelentős előrelépést látunk Firenzéhez képest. A NATO-nak Oroszországgal a közös érdekek mentén, pragmatikusan kell együttműködnie It takes two for a tango. Oroszország nem ellenfél, hanem partner ezt igazolja, hogy megfelelő politikai akarat mellett számos területen hatékony, tartalmi együttműködést lehet vele kiépíteni (Balkán, non-proliferáció). NATO-ukrán viszony: Ukrajna önállóságának és a nyugat-európai integráció iránti elkötelezettségének fennmaradása a NATO kollektív érdeke A NATO-nak segítenie kell az ukrán reformokat, még ha ezek hozadéka nem is azonnal nyilvánvaló. Eddig céljaink feladása vagy az Ukrajna iránti elkötelezettség csökkenése nagyon rossz üzenetet küldene. Jövőkép A stabilizálódó, ám továbbra is biztonsági kihívásokkal küzdő térség közelében fekvő Magyarország számára létfontosságú, hogy a NATO Bízunk benne, hogy a budapesti miniszteri értekezlet sikeresen és érdemben hozzá tud járulni kitűzött közös céljaink eléréséhez: az euroatlanti térség stabilitásának növeléséhez, a transzatlanti kapcsolat erősítéséhez, és a partnerség elmélyítéséhez.