Orbán Viktor miniszterelnök beszéde

a NATO külügyminiszteri értekezletén

  • 29 May. 2001 - 01 January 0001
  • |
  • Last updated 03-Nov-2008 20:17

Bevezetés

  • Történelmi jelentõségû esemény és megtiszteltetés Magyarország számára, hogy két évvel a NATO taggá válás után a NAC-miniszteri értekezletének házigazdája lehet.
  • A világ Budapestre, Magyarország pedig a NATO-ra figyel.
  • Büszkék vagyunk eredményeinkre. Ezek elismerésének és egyben szimbolikusnak tartjuk, hogy az értekezletre egy új tagállamban, az egykori vasfüggöny mögött, a délszláv térség közelében kerül sor Ez világos üzenet a régió minden államának: a NATO törõdik a térséggel.
  • Szeretnénk, ha a budapesti értekezlet sikerességével vonulna be a Szövetség és Európa történelmébe.
  • Az állam- és kormányfõk június 13-i brüsszeli informális ülésének elõkészítése.

Témák

  • A budapesti értekezleten megtárgyalandó kérdéseket kulcsfontosságúnak tartjuk a Szövetség jövõje és az euroatlanti biztonsági struktúra további fejlõdése szempontjából.
  • Az 1999. évi washingtoni csúcsértekezlet után és a 2002. novemberi prágai csúcstalálkozó között kiváló alkalom az akkor született döntések és kezdeményezések áttekintésére.

Balkán:

  • A magyar közvélemény számára fontos a NATO figyelme, és megnyugtató az amerikai elkötelezettség fennmaradása, a Szövetség aktív balkáni jelenléte a NATO nélkül nem indulhatott volna meg a Balkán demokratizálódása.
  • A Balkán sorsa az egész euro-atlanti térség biztonságára kihat Magyarország számára kiemelt jelentõségû a régió.
  • A térség problémái nem kezelhetõek egymástól elkülönítve átfogó koncepciót kell kidolgozni a nemzetközi közösség figyelmére és a NATO jelenlétére hosszabb távon is szükség lesz.
  • Közös érdekünk a stabilitás erõsítése csak az értékek átvételével lehetséges segítség a demokratikus folyamatok kiteljesedéséhez és a struktúrák kiépítéséhez. A NATO-jugoszláv bizalomerõsítést lépésrõl lépésre, a partner visszajelzései alapján szabad folytatni.

Bõvítés:

  • Magyarország számára erkölcsi kötelesség és egyben jól felfogott biztonságpolitikai érdek, hogy a bõvítés a tagságra felkészült és érett országok meghívásával folytatódjon.
  • Célunk, hogy Prágában döntés szülessen a bõvítés folytatásáról.
  • Ennek érdekében a NATO-nak is idõben meg kell kezdenie a felkészülését: "Ki, ha mi nem? Mikor, ha nem most?"

NATO-EU viszony:

  • A NATO-EU viszony továbbfejlesztésének a Szövetség kohéziójának és a transzatlanti kapcsolatnak az erõsödését kell jelentenie.
  • A Balkánnal kapcsolatban folytatott biztonságpolitikai együttmûködés példája is bizonyítja, hogy a két szervezet helyes úton jár.
  • Történelmi jelentõségûnek tartjuk, hogy Budapesten kerül sor az észak-atlanti Tanács (NAC) és az EU Általános Ügyek Tanácsának (GAC) elsõ, miniszteri szintû együttes ülésére.

Rakétavédelem:

  • Az új évezred egyik legkomolyabb, a Szövetség egészét érintõ kihívásának a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik proliferációját tartjuk.
  • A hidegháború kölcsönös sebezhetõségre épülõ logikája érvényét vesztette. Az új korszak új realitásai új megoldásokat tesz szükségessé. A Szövetségnek joga és kötelessége a védekezés a NATO közös katonai képességeinek fejlesztése + a non-proliferációs rezsimek erõsítésével a számtalanszor bevált "dual track approach-nak" kell érvényesülnie.
  • A kérdésben a NATO-n belül megindult konzultáció számunkra a transzatlanti kapcsolat és az Egyesült Államoknak az euroatlanti biztonság iránt felelõsségnek a megerõsítését szimbolizálja.

NATO-orosz viszony:

  • A kapcsolatépítésben jelentõs elõrelépést látunk Firenzéhez képest. A NATO-nak Oroszországgal a közös érdekek mentén, pragmatikusan kell együttmûködnie It takes two for a tango.
  • Oroszország nem ellenfél, hanem partner ezt igazolja, hogy megfelelõ politikai akarat mellett számos területen hatékony, tartalmi együttmûködést lehet vele kiépíteni (Balkán, non-proliferáció).

NATO-ukrán viszony:

  • Ukrajna önállóságának és a nyugat-európai integráció iránti elkötelezettségének fennmaradása a NATO kollektív érdeke A NATO-nak segítenie kell az ukrán reformokat, még ha ezek hozadéka nem is azonnal nyilvánvaló.
  • Eddig céljaink feladása vagy az Ukrajna iránti elkötelezettség csökkenése nagyon rossz üzenetet küldene.

Jövõkép

  • A stabilizálódó, ám továbbra is biztonsági kihívásokkal küzdõ térség közelében fekvõ Magyarország számára létfontosságú, hogy a NATO
  • Bízunk benne, hogy a budapesti miniszteri értekezlet sikeresen és érdemben hozzá tud járulni kitûzött közös céljaink eléréséhez: az euroatlanti térség stabilitásának növeléséhez, a transzatlanti kapcsolat erõsítéséhez, és a partnerség elmélyítéséhez.